1950-es évek

1959-ben született meg a döntés a Dunamenti Erőmű megépítéséről. Az évtized elejétől kezdve ugyanis a fokozott tempójú iparosítás, illetve a háztartási gépek gyors terjedése miatt jelentősen megnövekedett Magyarország energiaigénye, amellyel az akkori termelő kapacitás nem tudott lépést tartani. Az új erőművet stratégiai helyszínen közel a fővároshoz, folyó mellett akarták megépíteni, hogy annak vize felhasználható legyen az üzemeltetés során. A Dunamenti Erőművel párhuzamosan indították el a Dunai Kőolajipari Vállalatot.

1960-as évek

A Dunamenti Erőmű első része 1960 és 1968 között épült meg. A beruházás jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Százhalombatta faluból modern várossá alakuljon. Az építkezésen dolgozó 4-5 ezer munkás az ország minden részéről érkezett a Duna mellé. „Készenléti lakótelep” épült számukra, amely idővel új városrésszé nőtte ki magát.
Magát a Dunamenti Erőmű Vállalatot csak 1962-ben alapították meg, mivel az építkezés kezdeti szakaszát az Erőmű Beruházási Vállalat (ERBE) vezette. Hét kifejezetten hőszolgáltatással kapcsolt villamosenergia-termelő blokk, illetve három szovjet gyártmányú, újrahevítéses kondenzációs blokk épült meg. Az erőmű villamos teljesítménye 581 MW, hőszolgáltatási teljesítménye 370 MW volt. Az évtized végén a DHV 750 embert foglalkoztatott.

1960.png

1970-es évek

1970 és 1976 között épült meg az erőmű második része, a DE II. blokk. Először a 4 db 215 MW-os, olaj-földgáz tüzelésű kondenzációs blokk, majd további 2 db 215 MW-os egység épület meg. A kapacitásbővítés végére az erőmű összteljesítménye 1870 MW-ra, a hőszolgáltatási teljesítménye 975 MW-ra emelkedett. Az irányítástechnika is jelentősen fejlődött az automatikus indítást is biztosító mikroprocesszoros rendszerekkel.

1970.png

1980-as évek

Az 1970-es évek olajválsága Magyarországon a KGST miatt csak késleltetve éreztette hatását. 1980-tól kezdve azonban a drasztikus árnövekedés miatt a Dunamenti Erőművet – noha eredetileg alaperőműnek építették – csökkentett kapacitással lehetett csak gazdaságosan működtetni, miközben hazánkban átmenetileg előtérbe kerültek a szénerőművek.

A Paksi Atomerőmű elindulása után a Dunamenti Erőmű fontos szerepet játszott a változó fogyasztási igények rugalmas kielégítésében, az úgynevezett csúcsrajáratásos és megszakításos üzemvitellel. A DHV kihasználtsága 1990-ben érte el a mélypontot, 24,21%-os szinten.

1990-es évek

A Dunamenti Erőmű első ütemben épült berendezéseinek életkora a rendszerváltás idejére elérte a 25 évet, üzemóraszáma meghaladta a megengedett mértéket. Két lehetőség volt: a blokkok rekonstrukciója vagy új, kombinált ciklusú gázturbina építése. A politikai és gazdasági változásokkal párhuzamosan átalakuló energiapolitikának megfelelően 1989-ben az utóbbi mellett döntöttek. Az 1994-re elkészült, 2 gázturbinából, 2 hőhasznosító kazánból és egy kondenzációs gőzturbinából álló egység teljesítménye közel 300 MW,  hőteljesítménye 430 MW lett.
A DHV 1992 január 1-jén részvénytársasággá alakult Dunamenti Erőmű Rt. néven, az MVM és az ÁV Rt. többségi tulajdonrészével. Az 1990-es években további fejlesztések valósultak meg: korszerűsítették az F erőműrész blokkjaiban a turbinaszabályozást, a 13. blokkban a kibocsátás csökkentésére füstgáz porleválasztó épült.
Az erőművet 1995-ben privatizálták, a belga Electrabel energiacég tulajdonába került.

1980.png

2000-es évek

Az 1990-es évek fejlesztései és az új kombinált ciklusú gázturbina megépítése után a Dunamenti Erőmű termelésből kivont blokkjainak lebontása és a terület teljes rehabilitációja következhetett. A Magyarországon egyedülálló rehabilitációs projekt 2007-ben indult el.
2008-ban megkezdődött a G3-F8 fejlesztési projekt, melynek célja egy nagy hatásfokú, kombinált ciklusú gázturbinás blokk építése volt, ötvözve a régi és az új technológia előnyeit. A projekt 2011-ben fejeződött be, így 2012-től a G3 blokk a hazai gázon alapuló villamosáram-termelés legmodernebb termelő berendezése. Igen alacsony károsanyag-kibocsátásával, 56%-os hatásfokával, valamint a hazánkban legmagasabb gradiens képességével azóta is magyarországi villamosenergia-rendszer kiszabályozási igényeinek leginkább megbízható eszköze.
Az erőművet 1995-ben felvásárló, belga Electrabel energiacégben a 2000-es évek folyamán a GDF Suez csoport szerzett többségi tulajdont.

img25412000esevekok.png

Napjainkban

A hagyományos gáztüzelésű erőművek kora még korántsem járt le, a megújulóké éppen csak elkezdődött. Az energiaellátás biztonságát önmagában nem tudja szavatolni sem az egyik, sem a másik a jelenlegi technológiai feltételek mellett. A Dunamenti Erőmű fő törekvése napjainkban a hazai energiaigények hatékony kiszolgálása, és egyben egy fenntartható üzemméret megvalósítása.
A 2007-ben indult rehablitációs projekt egyik utolsó lépéseként 2018 májusában befejeződött az F blokkok bontása, a munkálatok következő, egyben lezáró fázisa a C6 gőzturbinacsarnok lebontása.
A MET Holding cégcsoport tagjaként működő MET Power AG 2014. februárban először 24,5%-át vásárolta meg a Dunamenti Erőműnek, majd július 1-től 74,8%-os többségi tulajdonossá is vált.

Az Erőmű és a város

Százhalombatta kulturális és sportéletét is segíti társaságunk, amely – az Önkormányzattal 2017-ben aláírt együttműködési megállapodás alapján – vállalja, hogy támogatást nyújt a lakosság kulturális életének, oktatásának és egészséges életmódjának támogatására, például az amatőr sporttevékenységek és óvodai fejlesztőprogramok területén.

A Dunamenti – a társadalmi szerepvállalási programja keretében – hozzájárul a város életének színesítéséhez. Évek óta kiemelten támogatja például Százhalombatta egyik legnagyobb látogatottságú programsorozatát, a Battai Napokat.